950. Szent Gellért cserkészcsapat

Innen: CserkészWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
950. Szent Gellért cserkészcsapat
szövetség
kerület
település
Nagymaros
Térkép betöltése…
státusz
működő csapat

A 950. Szent Gellért püspök cserkészcsapat Nagymaroson működik, az egyik legnagyobb ifjúság nevelésével foglalkozó szervezetként. Igyekeznek egész évben változatos programokat szervezni cserkészeiknek, ezenkívül a város és az egyházközség életében, a programok lebonyolításában részt venni.

Jelene

A csapatban jelenleg 15 őrs működik, közel 90 cserkésszel és cserkészjelölttel, és 5 rajjal. A csapatba 9 éves kortól várják a cserkészkedni vágyó fiatalokat. Évközben a csapat igyekszik tagjainak minél több és színesebb programot szervezni, ezek közül kiemelkedik a tíznapos nyári cserkésztábor, amely a cserkészév legjobban várt eseménye. Csapat minden év szeptemberében Gellért püspök neve napján tartja csapatmiséjét, mellyel kifejezi a szent iránti tiszteletét és kéri annak útmutatását. Szintén fontos eleme a cserkészévnek az őszi és tavaszi csapatos portya, ezen kívűl rengeteg raji és őrsi program valósul meg az év során.

Története

A nagymarosi cserkészcsapat 1929-ben alakult Luzsénszky Alfonz atya vezetésével. A környező városból is sok Nagymarosra járó fiatal diák lett tagja a szervezetnek, így egyfajta gyűjtő pont lett a Dunakanyarban. Mint minden kezdet, ez sem volt problémáktól mentes, de az ellentéteken Liska Zoltán atya felülemelkedett, és folytatta a munkát. Fontos szerepet töltött be a cserkészek életében a Duna közelsége – népszerű volt a vízi cserkészet. A nagyok mellett kiscserkészek is szép számmal jelen voltak, ők úgynevezett "farkasfalkákban" működtek. A népszerűség és a nagy létszám ellenére a csapatot sajnos az új hatalom II. világháború után a magyarországi cserkészmunkával együtt betiltotta, pontosabban ”kötelező jelleggel beolvasztotta” az Úttörő Mozgalomba. Mivel azonban ez az eszme alapjaiban véve ellentéte a cserkész szellemiségnek, a csapatok felszámolták magukat. Így szakadt vége a cserkészmunkának.

Végül 2000-ben a cserkészéletet Péntek Attila élesztette fel a városban. Megalakult az első őrs, a Hangya őrs, 7 fiú taggal. A Dunakanyar cserkészkörzet (főleg a kismarosi 827. Szent László Cserkészcsapat) segítségével pedig sikeresen kezdett el gyarapodni a csapat létszámban, tapasztalatban és élményekben egyaránt. Egyre gyakrabban tűntek fel az egyenruhás fiúk, lányok a városi programokon, rendezvényeken. Sőt, kezdtek saját, azóta az ifjúság számára népszerű programok szervezésébe.

Egy rövid kérelem olvasható a csapat zászlaján: „Szent Gellért püspök adj nekünk Szent Imréket!”

Névadójukról

SZENT GELLÉRT (Velence (Itália), 980 körül – Buda, 1046. szeptember 24.) Szentünk azoknak a sorába tartozik, akik nem hazánk földjén látták meg a napvilágot, de életük, működésük és haláluk ide kapcsolja őket. Velence volt a szülőföldje, az a lagúnák szabdalta szigetföld, amelynek első lakói a helyi hagyomány szerint Attila hunjai elől menekültek ide a szárazföld városaiból és falvaiból. Öt éves volt, amikor szülei — apját Sagredo Gellértnek hívták — áteveztek vele a Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő San Giorgio-szigetre. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű kisfiúk (Szent György napján született, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet) nem marad életben. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinek imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a monostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan bevezették őt a kor szellemi és a Szent Benedek rend lelki életébe, fegyelmébe. 15 éves lehetett, amikor édesapja Jézus iránti szeretetből szentföldi zarándoklatra indult. Társaival együtt elérte Palesztina partjait, ahol rabló arabok támadták meg őket. Csatára került a sor, s bár a támadókat megfutamították, édesapja holtan maradt a csatatéren. Így teljesült az a vágya, miszerint abban a földben szeretne pihenni, amelyet a Megváltó vére öntözött… Az ő emlékére vette föl az ifjú György a Gellért nevet. Nem sokkal később az édesanyját is elvesztette, a San Giorgio monostor sírboltjába temették el.

Huszonöt éves korában rendtársai őt tették meg a monostor perjeljévé, majd Vilmos apát javaslatára, tudásának elmélyítése végett, másodmagával Bolognába küldték, hogy később elfoglalhassa a kolostori iskola egyik tanári posztját. 32 évesen tért vissza a Szent György szigeti monostorba, de nem sokáig tanított, mert Vilmos apát halála után őt választották meg szerzetestársai apátnak. Talán édesapja emléke vagy a hithirdetés vágya késztette arra, hogy 3 év múltán lemondjon apáti tisztéről és a Szentföldre induljon.

1015 február vége felé szállt hajóra két társával, hogy Zárába (ma: Zadar) jusson, s onnan továbbhajózzék Palesztina felé. De a kitört tengeri vihar miatt Isztria partjai felé sodródtak. Ott a Parenzo (ma Porec) melletti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt, és a sziget bencés monostorában találtak menedéket. A több hétre elhúzódott kényszerpihenő közben Gellértnek nem egyszer nyílt alkalma, hogy megbeszélje útitervét az ugyancsak ott időző Razina, más nevén Gaudentius pannonhalmi apáttal, aki szerette volna őt megnyerni magyarországi kolostoralapítási és térítői tervének. Gellért azzal a nem titkolt szándékkal engedett unszolásának, hogy Magyarországon keresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre. Átkelvén a part menti hegyláncokon, majd a Dráván, 1015. május 3-án érkeznek Pécsre, Mór püspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal onnan Székesfehérvárra, István királyhoz mennek. Nagyboldogasszony napján járul Gellért a király elé, és találkozásuk hatására István meghívja őt Imre fiának nevelőjéül. Nyolc éves volt ekkor Imre, és szentünk 7 évig nevelte az esztergomi királyi palotában. Tanítványának életszentsége tanúsítja, hogy nevelő, oktató munkája nem veszett kárba!

Ezután következtek a bakonybéli remeteség évei. A monostor melletti erdei kunyhóban tudott leginkább elmélkedni és dolgozni. Ekkor írta szentírásmagyarázó munkáit, többek között a Zsidókhoz írt levélhez és Szent János apostol I. leveléhez. Kár, hogy e munkái mind elvesztek. Kb. 1028-ig örülhetett a monostor csendjének és erdei magányának. Ajtony vezér legyőzése után Szent István hívatta, hogy rábízza a Maros menti egyházmegye megszervezését. Ajtony annak idején a bizánci császárság szomszédjaként görög szertartás szerint vette föl a keresztséget, s telepített Marosvárra néhány görög szerzetest. Csanád vezér ostroma után ugyan elmenekültek, de pl. Oroszlámoson még a 13. sz. elején is voltak.

Gellért az egyházszervezést azzal kezdte, hogy fölosztotta az egyházmegye területét 7 főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monostor Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott templomát. Tevékenységét a szent életű király bőkezűen támogatta. E tekintetben, de más, sorsdöntőbb szempontból is, végzetes fordulatot jelentett a király halála 1038- ban. Hiába volt az új király, Péter velencei, akárcsak Gellért, az uralkodáshoz és a magyarság megnyeréséhez nem értett. Idegenpártolása miatt nemzeti forradalom űzte el őt a trónról. Utóda, Aba Sámuel sem vitte sokra. Zsarnoksága miatt 1043-ban a koronát és a húsvét megünneplését is megtagadta tőle Gellért. A fölfordulásnak ezen évei készítik elő vértanúságát is. Ha arra gondolunk, hogy a csanádi püspök e vérzivataros években hittudományos munkákat írt, rádöbbenhetünk, hogy semmiképpen sem kereste a vértanúságot, hanem inkább csak elfogadta azt.

1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászoly fiak, Endre és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival, Böddel és Benetával együtt. Mivel a hercegek még nem érkeztek meg Székesfehérvárra, továbbutazik Diósdig. Az éjjelt itt töltvén, reggel a Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgő vértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadói kőzáporral törtek rájuk. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből, hozzákötötték egy kordéhoz, és a később róla elnevezett Kelenhegy szikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pesti Boldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban) temették el, később átszállították Csanádra. Szentté avatása Szent László királysága idején történt.

Forrás: www.katolikus.hu

Csapatparancsnokai

  • Hadi Kristóf
  • Maurer Mihály 2008-2017
  • Melisek Máté 2017-2020
  • Rudolf Dóra 2020-

Rajok

Raj Rajvezető Korosztály Őrsök
Szent István Palotai René vándor
Szent Imre Murányi Kincső, Tóth Bence kósza Gyöngyike őrs, Sün őrs, Bodza őrs, Szalamandra őrs
Szent László Melisek Máté cserkész Vörösróka őrs, Jégmadár őrs
Szent Erzsébet Hadi Kornélia cserkész Orchidea őrs, Nefelejcs őrs, Kankalin őrs
Szent Hedvig Hadi Luca kiscserkész Szellőrózsa őrs, Hermelin őrs

Táborok

Év Tábor helyszíne Táborparancsnok Keretmese
2001 Telkibánya
2002 Vértessomló
2003 Tahitótfalu
2004 Deszkáspuszta Hadi Kristóf
2005 Mátyás király
2006 Buják Római
2007 Törökmező Hadi Kristóf Robin Hood
2008 Gödöllő Maurer Mihály Mátyás király
2009 Törökmező Maurer Mihály Honfoglalás
2010 Törökmező Maurer Mihály Indiános
2011 Törökmező Maurer Mihály Római
2012 Gödöllő Betyáros
2013 Gödöllő Palotai René Gyűrűk ura
2014 Bakonybél Kelta
2015 Nógrád Maurer Mihály Egyiprom
2016 Homokbödöge Ronkay János (Hangya) Viking
2017 Bernecebaráti Melisek Máté Marvel
2018 Sződ Melisek Máté Narnia
2019 Csővár Melisek Máté Japán
2020 Márianosztra Melisek Máté Asterix és Obelix
2021 Deszkáspuszta Melisek Máté Aranyásók

Elérhetőségek

A lap eredeti címe: „https://wiki.cserkesz.hu/w/index.php?title=950._Szent_Gellért_cserkészcsapat&oldid=1619”