929. Szent Mihály Cserkészcsapat
| 929. Szent Mihály Cserkészcsapat | |
|---|---|
| szövetség | |
| kerület | |
| település | Budapest, XVI. kerület
|
| státusz | működő csapat
|
Jelen
A 929. számú Szent Mihály Cserkészcsapat a XVI. kerületben, Rákosszentmihályon működik, jelenleg kb. 180 fővel, ebből 124 az aktív tag. 7 rajban összesen 32 őrs van. A legtöbb őrsgyűlés és csapatprogram a rákosszentmihályi plébánián található csapatotthonban kerül megrendezésre, de kiscserkész korosztályban még három kerületi általános iskolában is vannak őrsgyűlések (Néri Szent Fülöp Kat. Ált. Isk., Kölcsey Ferenc Ált. Isk., Arany János Ált. Isk.). A csapat életében fontos a Szent Mihály napi búcsú, amelyen az ünnepi mise után információs sátorral veszünk részt. A csapat szervezi a Pálfi téren rendezett kerületi ünnepségeket a nemzeti ünnepeken. Minden évben visszatérő program még a csapattúra, ahova a szülők is meg vannak hívva, a csapatkarácsony, ahol az évet összefoglaló csapatvideó is levetítésre kerül. Minden évben van kiscserkész-tanyázás, cserkésztábor és kószatábor (amely egyben előtábor is). A 929. "építkezős" csapatnak számít, a tábori építkezések számítanak az egyik nagy erősségének. Komoly szerepet kap az alaki is.
Múlt
1926-ban Rákosszentmihály környékén több cserkészcsapat szerveződik. A római Katolikus Egyházközség kezdi meg a "Szent Mihály" cserkészcsapat szervezését, az első parancsnoknak Alexy Rezső plébánost bízták meg. 1927 nyarán a Szövetség 929. sz. alatt igazolta a "Szent Mihály" cserkészcsapatot. Az első fogadalomtételen 21 cserkész tett fogadalmat. Augusztus 15-20 között volt az első mozgótábor a Mátrában. Alexy Rezső sikeres tisztivizsgát tett, így ő lett a csapat első tisztje! A csapat gyorsan növekszik, 1928-ra 93 taggal büszkélkedhet. Az 1930-as években a csapat aktívan bekapcsolódik az országos szintű cserkész életbe, és a helyi közösség életében is nagy szerepet vállal (egyházi év különböző eseményein vállalt szolgálat, műsoros délutánok formájában). 1931-ben a Szigligeti táborban tragikus módon két cserkész a Balatonba fulladt. Az eset után az addig 130 fős csapat létszáma 65 főre csökkent. Az 1933-as gödöllői jamboreen is képviselteti magát a csapat. 1935-ben az Egyházközség felajánlotta a Templom téri üres telkét cserkészotthon építéséhez. Az épület téglajegyek árusítása segítségével és adományokból épülhetett meg. A felépült cserkészotthonba bekéredzkedik az iskola is, tanteremként használják, közösen a cserkészekkel. 1940-től a háború szele egyre inkább eléri a csapatot is: többeket behívtak katonának, a Szövetség is átalakult. A háborúból adódó személyi változások miatt a parancsnokság döntése értelmében átszervezték a csapatot. A rajrendszert megszüntették, minden őrs egy vezetőtisztet és egy őrsvezetőt kapott. Kisebb létszámmal, de a cserkészélet folytatódik, az őrsök résztvesznek a romeltakarításban, illetve az önkéntes légvédelmi szolgálatban. A csapat létszáma ekkor 256 fő volt. 1944 őszén azonban megszűnik a rendszeres cserkészmunka, mert a front egyre közelebb kerül. 1945-ben a front átvonult Rákosszentmihály felett. A csapatotthont a szovjetek istállónak használják és teljesen lelakják. A tél és tavasz folyamán az otthon helyreállítása volt a program, ez sikerül is. Tavasszal megindul a kiscserkész és lánycserkészek toborzása. Egyre több tiszt és vezető tér haza a katonai szolgálatból, hadifogságból, így az élet újraindul, év végére 137 fős a csapat. 1946-ban csapatotthont azonban lepecsételik, így az őrsgyűlések házaknál zajlanak. A növekvő politikai nyomás miatt egyre több tag hagyja el a csapatot. 1947-ben a csapat 20. jubileumi évében kerül megrendezésre (hosszú ideig) a csapat utolsó tábora. 1948 tavaszán -a hosszantartó nagy nyomás hatására - Szervező Testület kimondta a csapat feloszlatását. Ekkor lemondott a parancsnokság. A csapatgyűlésen két lehetőséget terjesztettek cserkészek elé: az első, hogy feloszlik a csapat, míg a második, hogy egyesülnek a Kerületi Úttörő Szövetséggel. Mindenki az első lehetőség mellett döntött. Negyven évig szünetelt a cserkészmunka. A volt csapattagokat kirándulások, bartáti összejövetelek tartották össze. 1988 októberében megalakult a Magyar Cserkésszövetség, decemberben elkezdődött a csapat újraalakulásának szervezése. 1989 áprilisában megalakul a fenntartó testület, és beadják a jelentkezést a szövetségnek. A szövetség júliusban adott ideiglenes működési engedélyt. 1992-ben állították ki a csapat igazolását. A csapat az elkövetkező években lassú növekedésnek indult.
Parancsnokok
2021- : Járó Zoltán
2018-2021: Nagy-Benczey Viktor
2011-2018: Téglás Gergely
1992- 2011: Szlavkovszky László
1989-1992: Georg László
1945-1948: Bartos Géza
1945: Garbai József
1939-1944: Horváth László
1934-1939: Szénás László
1933-1934: Szász Ákos
1930-1933: Bálint György
1929-1930: Benczik Lajos
1926-1929: Alexy Rezső
Táborok
| Mikor | Hol |
|---|---|
| 2022 | Esztergom |
| 2021 | Szentendre |
| 2020 | Parádfürdő |
| 2019 | Pusztavám |
| 2018 | Mátraalmás |
| 2017 | Eger |
| 2016 | Homokbödöge (KNT) |
| 2015 | Döbrönte |
| 2014 | Palást |
| 2013 | Tardos, Ócsa (NNT) |
| 2012 | Drégelypalánk |
| 2011 | Pusztavám |
| 2010 | Godóvár |
| 2009 | Kisbattyán |
| 2008 | Gödöllő (KNT) |
| 2007 | Kétvölgy |
| 2006 | Bacsó-kút |
| 2005 | Héreg |
| 2004 | Ágasvár |
| 2003 | vándortábor (Börzsöny) |
| 2002 | Szénpatak-völgy |
| 2001 | Bihar-hegy |
| 2000 | Héreg |
| 1999 | Zabar |
| 1998 | Kosd |
| 1997 | Julianna-major |
| 1996 | Páliföldszentkereszt |
| 1995 | Páliföldszentkereszt |
| 1994 | Páliföldszentkereszt |
| 1990 | Őrbottyán |
| 1947 | Zirc |
| 1946 | Putnok |
| 1943 | Mogyoród |
| 1942 | Őrszentmiklós |
| 1940 | Őrszentmiklós |
| 1939 | Őrszentmiklós |
| 1939 | Polena |
| 1938 | Rácalmás |
| 1937 | Bánk |
| 1935 | Máriabesnyő |
| 1934 | Máriabesnyő |
| 1933 | Gödöllő (jamboree) |
| 1932 | Görömböly-Tapolca, illetve mozgótábor is |
| 1931 | Szigliget |
| 1930 | Bakonybél, illetve mozgótábor is |
| 1929 | Cibakháza, illetve mozgótábor is |
| 1928 | Hasznos, illetve mozgótábor is |
| 1927 | mozgótábor |
Kiscserkész-tanyázások
| Mikor? | Hol? |
|---|---|
| 2021 | Szentendre |
| 2020 | Parádfürdő |
| 2019 | Matty |
| 2018 | Mátraalmás |
| 2017 | Rezi |
| 2016 | Hárskút, Ráktanya |
| 2015 | Téglás |
| 2014 | Drégelypalánk |
| 2013 | Ócsa (NNT) |
| 2012 | Drégelypalánk |
| 2011 | Kincsesbánya |
| 2010 | Kemence |
| 2001 | Börzsönyliget |
| 2000 | Julianna-major |
| 1999 | Dorogháza |
| 1991 | Zamárdi |
| 1940 | Hárshegy |
| 1937 | Bánk |
| 1933 | Gödöllő (jamboree) |
| 1932 | Görömböly-Tapolca |
| 1931 | Veresegyháza |
Őrsök
Hunyadi Mátyás kiscserkész raj
Kacsacsőrű emlős őrs, Tigriscápa őrs, Szurikáta őrs, Szirti sas őrs, Oroszlán őrs
Szent Imre kiscserkész raj
Bölény őrs, Mongúz őrs,
Sinkovits Imre cserkész raj
Süni őrs, Jegesmedve őrs, Mosómaci őrs, Farkas őrs, Panda őrs
Liszt Ferenc cserkész raj
Kuvik őrs, Leguán őrs, Delfin őrs, Denevér őrs
II. Rákóczi Ferenc kósza raj
Szalamandra őrs, Jaguár őrs, Koboldmaki őrs, Jégmadár őrs
Zrínyi Miklós vándor raj
Leopárd őrs, Hermelin őrs, Sólyom őrs, Kolibri őrs, Skorpió őrs
Mindszenty József felnőtt raj
Bagoly őrs, Fecske őrs, Fehértigris őrs Párduc őrs Vidra őrs
Operatív csoportok
Vezetőség, Csapatvezetőség, Felnőtt tagság
Munkacsoportok:
- Média munkacsoport
- Szertár munkacsoport
- Könyvtár munkacsoport
- Lelki munkacsoport
Érdekességek
-929 Vállalhatatlan Mémek Munkacsoportja https://www.facebook.com/929vallalhatatlan
-A csapat specialitása a túrógombóc főzelék, minden táborban van
Hivatkozások
https://929szentmihaly.hu/toertenelmuenk
-Szlavkovszky László: A 929. Szent Mihály cserkészcsapat története 1927-1995