51. Sík Sándor cserkészcsapat
| 51. Sík Sándor cserkészcsapat | |
|---|---|
| szövetség | |
| kerület | |
| település | Szombathely
|
| státusz | működő csapat
|
Csapattörténet
A csapat története 75 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a szombathelyi Állami Főreáliskola keretében 1920. augusztus 8-án a jáki templom előtt a 30 fős Figyelős csapat letette a fogadalmat, majd 1921-ben megtörtént az első táborozás. Ettől kezdve -1944 kivételével- minden évben táborba szállt a csapat, s a csapatmunka mellett derekasan kivette a részét mind a kerület, mind a Szövetség által szervezett megmozdulásokon.
Külön meg kell említeni a Nyugatmagyarországi Cserkészszövetség 1921. évi nagytáborozását, s a pünkösdi jubileumi rendezvényeket 1925-ben és az 1926. évi budapesti (megyeri) nagytábort, mely utóbbiban nyújtott teljesítményéért a csapat kitüntető oklevelet kapott. Az 1928. évi – a 48-as Rákóczival közös- csapattábor eseményeit Fábián Gyula, az iskola rajztanára, a Szajki cserkésztábor című regényében örökítette meg.
A gödöllői, IV. Világjamboree előkészítése során, más, magasabb vezetők kíséretében gr. Teleki Pál, a M. CS. Sz. tb főcserkésze meglátogatta a csapatot, immár az új Faludi F. Gimnáziumban, 1931-ben. Ezt követően minden cserkészmunka a jamboree-ra való felkészülést szolgálta. A jamboree-n 50 fiú és két tiszt vett részt a csapatból. A fiúk közül 25-en híradósként szolgálták a tábor lakóit, 8 fő pedig a III. altábor parancsnokságán tevékenykedett.
A csapat 1935-ben rendezett először kerékpáros mozgótábort, Zala megyében. 1939-ben, Szt. György napkor a szombathelyi cserkészek 600 fős közös fogadalmi ünnepsége alkalmából a tábortűznél a csapat őrsvezetője, Tóth László szavalta el Sík S. A cserkészek című versét. Ez évben a felvidéki Garamkövesden volt a nagytábor, 1942-ben pedig a délvidéken volt mozgótábor. Ebben az évben az iskolát átalakították hadikórházzá, így a csapat elvesztette otthonát. Egyúttal az iskola is kivetett sorsú lett, egészen az 1949-es megszűnéséig.
A háború befejezése után új lendületet vett a cserkészmunka. 1946 júliusában már volt nyári nagytábor, majd ez év őszén, a rovercserkészekre alapozva megalakult a Balassi Bálint regősőrs. Az 1948 áprilisában felszámolt cserkészmozgalom csapatbeli utolsó megmozdulása 1948 augusztusában volt, közel 900 km-es kerékpáros mozgótábor formájában, 16 napon keresztül.
A Figyelő cserkészcsapat tagjai a nyári táborok mellett rendszeresen megtartották a közös karácsonyi ünnepeket, évenként volt fogadalomtétel és cserkészavatás. Kivétel nélkül részt vettek a sokszor szervezett szociális munkából (pl. gyűjtések) és igen sok őrsvezetőt, tisztet adtak a cserkészmozgalomnak a kerületi és országos vezetőképző táborokban való aktív és nagy létszámú részvételükkel. A csapat létszáma évenként 50-100 fő között változott.
A Figyelő cserkészcsapat 1948. évi felszámolása után 41 évvel kezdett szerveződni a Kálvária egyházközösség kebelében a Sík Sándor cserkészcsapat, melynek 51-es száma őrzi a régi Faludi gimnázium nagymúltú és sikerekben gazdag Figyelő csapatának emlékét.
Az 51. Sík Sándor Cserkészcsapat Szombathelyen a Szent Kereszt Lelkészségen –Kálvária- alakult. A Fenntartó Testületet Horváth József atya november 2-án kérte fel, elnöke Halmágyi Miklós, az 51. Figyelő öregcserkésze lett. Az ő ötlete volt az 51-es szám, a Figyelő csapat szellemi örökségének átvétele. Csapatparancsnok Hamza István mérnök. A toborzás november végén indult. Vegyes csapat alakulta hívő közösség gyermekeiből. Lány rajparancsnok Kovács Andrea, fiú rajparancsnok Varga Tibor.
1990 tavaszán a jelöltek felkészítése folyt. Áprilisban a 25. sz. Szt. Imre őrsvezetőképző táborban Répceszentgyörgyön 3 lány és 4 fiú kapott őrsvezetői képesítést, miután cserkésszé avatták. Nagytábor június 16-24 között Sárváron volt, 67 fő vett részt rajta. Szeptember 7-9 között Répceszentgyörgyön volt avatást előkészítő tábor. A csapat ünnepélyes avatása szeptember 29-é volt. 77 cserkészt, 36 lányt és 41 fiút avattunk, egy-egy kiscserkész és 3-3 cserkészőrsöt. Zászlóanyánk Pallavicini Frigyes őrgróf felesége, Helén würtenbergi hercegnő. 1991 februárjában cserkészbált szerveztünk a cserkészek szülei és támogatói részére, melyet azóta is minden évben farsang szombatján megtartunk. Áprilisban az első segédtiszti táborban egy lány és egy fiú kapott képesítést. az őv. táborban Sótonyban 7 lány és 6 fiú lett őrsvezető. Márciusban 44 fő zarándokolt Mindszenty bíboros sírjához Máriacellbe, majd május elején 10 fő kenuval ment a Dunán Győrből a bíboros esztergomi újratemetésére. A Nagytábor újra Sárváron volt 80 fővel. Július 27 és augusztus 4 között 20 cserkészünk osztrák csapattal táborozott közösen Graz melletti Schwabergben. Augusztus 19-én II. János Pál pápa szombathelyi szentmiséjén 59 fő vett részt a rendezésben. Szeptember 14-én Nagycenken a kerületi őrsi akadályversenyt a fiú versenyőrsünk nyerte, a második helyen végzett lány versenyőrsünk előtt. 1991. év végére a csapatlétszám 92 főre nőtt. 1992. február 15-én a kerületi cserkész őrsi versenyben fiú versenyőrsünk a második, lány versenyőrsünk a harmadik lett. Március 29-én Csehimindszenten 33 cserkészünk állt díszőrséget Mindszenti bíboros úr emlékművének avatásán. Május elején megismételtük a kenutúrát a Dunán Győrtől Szentendréig. Ezt is megtartjuk azóta is minden évben pünkösd táján 10-15 fővel. Csapatunk kezdeményezésére május 29-31 között kerületi focibajnokság volt Csornán, melyet csapatunk fölényesen megnyert. A június végi vezetőképző táborban 1 fiú és 1 lány lett segédtiszt, 3 lány és 4 fiú őrsvezető, míg országos táborban egy újabb fiú. Július 6-19-ig nagytáborunk 84 fővel Balatonhidvégen volt. Itt vendégeskedett 20 cserkész az ausztriai Schwambergből. A fiú rajparancsnok Szabó Levente lett. Szeptember 5-én a Faludi Ferenc Gimnázium öregdiákjai találkoztak és a Figyelő Csapat tagjai megismerkedhettek az utódokkal. Október 10-én az első országos cserkész focibajnokságon, Budapesten az első korcsoportban másodikak lettünk. Október 17-én a kerületi hadijátékon Sopronban 25 cserkészünk volt a győztesek táborában. Az év végén a csapat létszáma 86 fő.
1993. január 1-én megalakult Budapesten a Figyelő öregcserkész őrs 12 fővel. Tavasszal Jánosházán a kerületi focibajnokságon az első korcsoportban másodikok, a második korcsoportban elsők lettünk. Ez az országos döntőbe jutott focicsapatunk ősszel ott is diadalmaskodott. A szombathelyi őrsvezetőképző táborban 3 fiúnk lett őrsvezető. Nagytáborunk július 5-18 között Várvölgyön volt, ezen 80 fő vett részt. Július 21 és augusztus 9 között 22 cserkészfiúnk 4 felnőtt vezetővel Angliába utazott, Maidenhead város Pinkneys Green Cserkészcsapata meghívására, akikkel a welszi határ mellett Monmauth városkánál táboroztunk. A gödöllői Jamboree emléktáborában július 31-auguszus 8 között csapatunkból 5 lány vett részt. Az év végén a csapat létszáma 84 fő.
1994. április 22-24 között Szombathelyen Bagolyvárban kerületi cserkésztalálkozót rendezett csapatunk. Májusban a kerületi focibajnokságon, Zalaegerszegen a második korcsoportot újból mi nyertük meg, és októberben Budapesten az országos döntőben is újból diadalmaskodtunk. Június 25-én Schwanbergben cserkésztalálkozó volt, ahol az őrsi verseny III. helyét szereztük meg. Nagytáborunk július 16-30 között Apátistvánfalván volt, az Őrségben. 70 fő vett részt rajta. Ide látogatott Angliából a Pinkneys Green cserkészcsapat 33 cserkésze. Augusztus 1 és 4 között angol vendégeinkkel országjáráson ismertettük meg hazánk legszebb tájait. Szemptember 18-án országos nagycsaládos találkozó volt Szombathelyen, ahol a cserkészetet csapatunk mutatta be az érdeklődő gyermekseregnek. Az év végére a csapat létszáma 76 főre csökkent, annak ellenére, hogy már 15 fő az öregcserkész őrsünk létszáma.
Új rajparancsnokaink: Pungor Mária és Harkay Péter, akik 1989-ben a csapatnál kezdték a cserkészéletet.
1995 farsangján cserkészbálunk fővédnöke dr. Konkoly István megyéspüspök úr, az 51. Figyelő öregcserkésze, akit kis ünnepséggel a csapat tiszteletbeli tagjává fogadtunk. Március 15-én tizenhárom cserkészünk Budapesten az Operában a Bánk Bán díszelőadásán vett részt. Április 28-30 között a kerületi sporttalálkozót Szombathelyen csapatunk szervezte, második korcsoportos fiú csapatunk ismét győzött, fiú kosárlabdában másodikok, lány kosárlabdában elsők lettünk. Július 14-26 között nagytáborunk ismét Várvölgyön volt, 45 fő résztvevővel. Ezt a tárbort először tartottuk minden szülői segítség nélkül. A 18. Jamboree-n Hollandiában egy cserkészünk volt a magyar csapat tagja. Az augusztusi VK táborban Szombathelyen 5 fiúnk vett részt.
Névadónk
Sík Sándor 1889. január 20-án született Budapesten. Szülei Gödöllőn éltek, édesapja ügyvéd volt. Biztonságot nyújtó, gondtalan gyermekkort biztosított számára a család bensőséges, szeretetteljes élete. Születése után néhány héttel halt meg skarlátban három testvére. Talán ez is az oka, hogy gyermekkorában, de később is különös ragaszkodással kötődött édesanyjához, akárcsak kisebb testvérei. Boldog életükre sötét árnyékot vetett az apa 1899 szilveszterén bekövetkezett halála.
Sándor az elemi iskolai tanulmányok után 1898 szeptemberétől a pesti piarista gimnázium tanulója. Tanulmányait kitűnő eredménnyel zárta. A kamaszodó fiúban korán felébredt a szerzetestanári hivatás, még nem volt egészen 14 éves – felvételét kérte a piarista rendbe. 1903. augusztus 27-én öltötte fel a rendi ruhát. 1910. március 28-án letette ünnepélyes szerzetesi fogadalmát. 1910-ben Budapesten szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Előbb a váci, majd, 1911. szeptemberétől a pesti Piarista gimnáziumban tanított. Az ifjú tanár tekintélyes tantestületbe került: számos neves kollégája lett. 1911-ben müncheni útja során ismerkedett meg a cserkészmozgalommal és hazatérve a Magyar Cserkészet egyik megalapítója lett. Ugyanebben az évben az Élet című katolikus folyóirat segédszerkesztőjeként bekapcsolódott a magyar irodalmi életbe. Sorra jelentek meg verseskötetei és irodalomtörténeti dolgozatai. 1911. június 3-án pappá szentelték. 1912 őszén megalakította a gimnázium cserkészcsapatát, az elsők között az országban. Hamarosan népes, erős és lelkes cserkészcsapat állt Sík Sándor körül. 1929 decemberétől 1944-ig a Szegedi M. Kir. Ferenc József tudományegyetem Irodalomtörténeti Tanszékét vezette. 1942-ben jelent meg Esztétika című munkája, amely a kor magyar irodalomelméleti gondolkodásának egyik csúcspontja. Számos tudományos társasági tagsága mellett jelentős tudományos tisztségeket is betöltött. Tudományos munkájának elismeréseként 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Ugyanebben az évben az újrainduló Vigilia című folyóirat főszerkesztőjévé nevezték ki. Az Országos Köznevelési Tanács rövid fennállása alatt több jelentős munkálatot sikerrel végzett. Kidolgozták az új iskolatípus, az általános iskolai tanárképzés új intézményeit, a Pedagógiai Főiskolát, továbbfejlesztette a középiskolát. 1947. október 1-én az 53 éves Sík Sándort a magyar piarista rendtartomány vezetőjévé, tartományfőnökévé nevezték ki rendi elöljárói. E tisztségét haláláig betöltötte. 1948 március 15-én megkapta az akkor alapított és első ízben kiosztott Kossuth díjat, az “esztétika – irodalomtörténet” terén kifejtett munkájának elismeréseképpen. 1949-ben visszakapta az időközben megvont akadémiai tagságát. Öregkori versei, őszikéi 1958-ban az Őszi fecske című kötetben jelentek meg. Ezután írt költeményeit már nem látta nyomtatásban. Hosszú betegeskedés után 1963. szeptember 28-án 75 éves korában meghalt. Életpályája rendkívül gazdag és sokoldalú volt. Költőként, irodalomtudósként, műfordítóként egyaránt maradandót alkotott. Lelkivezető és nemzetközi hírű hitszónok volt, több imádságoskönyvet állított össze. Írásait számos idegen nyelvre lefordították.
Táboraink
| 1990 június 16-24 Sárvár Csapattábor, |
|---|
| 1991 Sárvár Csapattábor, |
| 1992 július 6-19 Balatonhidvég Csapattábor, |
| 1993 július 5-18 Várvölgy Csapattábor, |
| 1993 július 21-augusztus 6 Anglia , |
| 1994 július 16-30 Kétvölgy-Apátistvánfalva Csapattábor, |
| 1995 július 14-26 Várvölgy Csapattábor, |
| 1996 Ópusztaszer Országos tábor, |
| 1997 június Lendvadedes kiscserkész portya, |
| 1997 július 12-21 Gőcsej emléktúra Vándortábor, |
| 1998 Dunasziget (Szigetköz) Csapattábor, |
| 1999 július 10-18 Bakonyszentlászló Csapattábor, |
| 1999 Gencsapati Borz örs tábora, |
| 2000 július 15-22. Sopronbánfalva Csapattábor, |
| 2001 július 20-29. Viszák Csapattábor, |
| 2001 Meszlen Fiú-raj tábor, |
| 2002 augusztus 2-11. Nagytevel Csapattábor, |
| 2003 július 18-27. Hegyesd Csapattábor, |
| 2003 december 19-21. Velem Télitábor, |
| 2004 július 17-25. Sárosfőpuszta Csapattábor, |
| 2004 december 18-20. Velem Télitábor, |
| 2005 július 16-24. Kercaszomor Csapattábor, |
| 2005 december 16-18. Velem Télitábor, |
| 2006 július 10-20. Döbrönte Csapattábor, |
| 2006 december 15-17 Csöde Télitábor, |
| 2007 július 5-15. Kercaszomor Csapattábor, |
| 2007 december 7-9 Köszegszerdahely Télitábor, |
| 2008 július 11-20. Erdély “Portya”, |
| 2008 július 16-20. Farád Csapattábor, |
| 2008 december 12-14 Köszegszerdahely Télitábor, |
| 2009 július 11-19. Csehbánya Csapattábor, |
| 2010 július 6-18. Tornyiszentmiklós Csapattábor, |
| 2010 december 10-12. Kőszeg Télitábor, |
| 2011 július 6-15 Várvölgy Csapattábor, |
| 2011 december 16-18. Stájer házak (Kőszeg) Télitábor, |
| 2012 július 6-14 Csehbánya Csapattábor, |
| 2012 december 7-9. Körmend Télitábor, |
| 2013 július 11-20 Hegyesd Csapattábor, |
| 2013 december 13-15. Botfa Télitábor, |
| 2014 július 9-18 Szatta Csapattábor, |
| 2014 – Botfa – Télitábor, |
| 2015 – Vaspör ~70 Csapattábor, |
| 2015 – Botfa – Télitábor, |
| 2016 – Szombathely – Kelüreti nagytábor, |
| 2016 – Botfa 50 Télitábor, |
| 2017 – Balatonhenye ~70 Csapattábor, |
| 2017 – Őrimagyarósd – Télitábor |