433. Szent Bernát cserkészcsapat
| 433. Szent Bernát cserkészcsapat | |
|---|---|
| szövetség | |
| kerület | |
| település | Budapest
|
| státusz | működő csapat
|
A 433. Szent Bernát Cserkészcsapat Budapesten, a XI. kerületben, a Budai Ciszterci Szent Imre Plébániához tartozik. Cserkészotthona a Bartók Béla úton található.
Történelem
- 1912 Magyar Cserkésszövetség megalapítása.
- 1932 Megalakul a 433. Szent Bernát farkaskölyök fiúcsapat. Alapítója Sándor Dénes lelkipásztor, hittantanár-költő. Visszaemlékezések alapján (Kópék II. évf. 1. sz.) 15 kisfiú tette fel a sárga fehér nyakkendőt. Ekkor még a plébánián, illetve a Váli utcai iskola tantermeiben tartják az őrsgyűléseket. Későbbiekben a plébánia kultúrtermében tartanak gyűléseket, mely a Lágymányosi utca 3. szám alatt volt megtalálható. Ez a kultúrház a háborúban teljesen megsemmisült. Végső otthonra a Bartók Béla út 25. szám alatt leltek a cserkészek, itt alakították ki a cserkészotthont.
- 1933-43 Sándor Dénes Kölley Györggyel a 433. sz. Szent Bernát cserkészcsapat farkaskölyök csapatából kialakították a hazai kiscserkész mozgalmat. Gondolatait Sándor Dénes az alábbi műben foglalja össze: A farkaskölyök mozgalom a katolikus kisfiúnevelés szolgálatában - Bp. 1934. Így fogalmaz: " A mozgalom célja röviden: a kisfiút mese, játék, ének által nevelni, benne a kirobbani akaró kisfiú-erőket levezetni, s már előre csiszolni a most kialakulni készülő jellemet, előkészíteni a küzdelmekre váró lelkét."
- 1933 gödöllői jamboree, a Kópék c. újság (II. évf. 1. sz.) visszaemlékezést ír arról, hogy az alig pár hónapos csapat részt vesz a világtalálkozón.
- 1934. március - dr. Werner Adolf zirci apát a Szent Bernát Had fővédnöke lesz. ( A Mi Falkánk 1934. március)
- Szent Bernát Híradó kiadása, 1937. január és 1938. márciusa között: a budai ciszterci rendi Szent Imre Egyházközség 433. számú Szent Bernát Cserkészcsapatának és Farkaskölyökfalkáinak hivatalos lapja.
- 1937. Csobánkán tartanak nyári tábort.
- 1938-ban Köhler (Kölley) Györgyöt csapattitkárnak nevezik ki, a csapat minden szerdán délután 3-kor és 5-kor mozivetítést tart. A bevételekből a csapattábor költségeit finanszírozzák. Csapatfalkák: Szent Imre, Szent István, Szent Nivárd, Szent Tecelin, Szent Alberik.
- Kölley György főszerkesztésével "Kópék" c. csapatújság kerül kiadásra
- 1942 A Magyar Ciszterci Cserkészcsapatok III. Béla Király Nagytábora kerül megszervezésre Szentgotthárdon, a ciszterci rend letelepedésének 800. évfordulójának alkalmából. 1942.12.21-én fogadalomtétel történik a Gellért Szálló Márvány termében, a karácsonyi est keretei között.
- 1943.01.06-10. között sítábort szerveznek a hárshegyi cserkészparkban.
- A csapatban Dalos Fiúk énekkar működik, melynek vezetője 1943-ban dr. Rajeczky Benjamin ciszterci szerzetes lett. Megalakul az Öregfarkasok Baráti Köre (BÖK), tagjai a csapat volt kiscserkészei, célja a kapcsolattartás, összejövetelek szervezése, miután a csapat csak 14 éves korig foglalkozik a gyerekekkel. A csapat létszáma 1943-ban: 150 fő. Beszámolók alapján színes élet zajlik a csapatban, kirándulások közt hagyományos hajókirándulás, sítáborozás, farsangi mulatság, karácsonyi est, betlehemezés, bábelőadások, belső használatra szános színdarab íródik, csapatinduló mellett. Beszámolók alapján több moziest is megvalósul, egy részük jótékonysági céllal. A csapat fennállásának idején 4 nyomtatott újság készül, mint a Kópék, melyről több alkalommal megemlékezik a Magyar Cserkész is, a Szent Bernát Híradó, a Farkaskölyök körlevél, valamint "A mi falkánk" c. lap. A kimagasló kiscserkész nevelő munka meghozza gyümölcsét, csapatunk országos szintű kiscserkész vezetőt ad, mint Kölley György, aki továbbra is nagyban támaszkodik csapatára, a csapatotthonban megbeszélést szervez a budapesti kiscserkész vezetőknek. 1848-as mintára 3 db menetdob készül a csapat számára, mely a menetelést segíti. A 25. sz. Szent Imre Cserkészcsapatra testvérként tekint a 433, a két csapat közt látogatások valósulnak meg, a 25-ből több vezető is a 433-ban kezd vezetői munkát. Rendszeresen tartanak szülői értekezletet, tábori felkészítést, a szülőkkel körlevelekkel kommunikálnak.
- 1944 Bakonyoszlopon tartanak csapattábort. A márciusi Magyar Cserkész címlapján a cserkészcsapat szerepel.
- 1945 május 26-án 9 órakor szentmisét tartanak azon 10 kiscserkészért, akik a háború ostroma alatt elhunytak. Az ostrom után adománygyűjtést szerveznek, hogy a cserkészotthon felújítsák, ugyanis az az ostrom alatt jelentős sérüléseket szenvedett.
- 1946 Bakonyoszlopon tartanak csapattábort. A karácsonyi ünnepséget a Gellért Szálló nagytermébe szervezik, mely zsúfolásig megtelik, 80 kiscserkészt avatnak fel, a népi betlhemes játéknak is nagy sikere volt. Kölley Györgyöt, aki a csapat vezetője és országos kicserkész vezető, cserkésztevékenységéért 8 év börtönbüntetésre ítélik el.
- 1947 Zoli báék (dr. Nemes Zoltán) belső használatra kiadják "Az én könyvem" c. kisokost, mely kiscserkészeknek szól, kiscserkész próbákat és tudást örökít meg. A nyári tábort Zamárdiban tartják.
- 1948 Cserkészetet betiltják Magyarországon. A cserkészcsapat vagyontárgyait elkobozzák. Többek közt pecsétek, labdák, levelezőlapok, űrlapok, körlevelek, játékok, menetdobok, zászlók, komplett bábszínházi kelléktár kerül elkobzásra. A csapat létszáma meghaladja a 360 cserkészt. Barlay Szabolcs vezetésével indián-cserkészmozgalom indul szentimrevárosban.
- 1948-51 Egyházközségi tábornak álcázott cserkésztábor szervezése Zamárdiban
- 1989 Cserkészcsapatunk újjáalakulása dr. Nemes Zoltán vezetésével, ismét a Budai Szent Imre Plébánia fenntartásával, Brückner Ákos Előd ciszterci szerzetes támogatásával. Zoli bá őrsvezetőképző tanfolyamot indít.
- 1990 Már nem csak kiscserkész fiúkból áll a csapat, hanem nagyobb fiúk és lányok is tesznek fogadalmat. Dr. Nemes Zoltán aktív részvételével, továbbképzések biztosításával megalakul a 439. sz. Boldogasszony Cserkészcsapat (cspk: Major György). Lehetőség nyílt svájci cserkészekkel való közös táborozásra. Nagyjából 20 cserkészlány jutott ki Moldoványi Cili és Stefániay Rita vezetésével, részben a Kandersteg-i Nemzetközi táborba, részben pedig egy kinti lánycserkészcsapat táborába, majd svájci családokkal töltöttek néhány napot.
- 1991 Első járőrverseny, melynek hagyományát Pour Ernő bá, viziraj vezető teremtette meg. Megkapjuk a mai cserkészotthon helyszínét.
- 1992 Csapatalapítvány létrehozása, mely megalakulásakat a Ciszterci Cserkészek Baráti Köre Alapítvány nevet viseli, később a Ciszterci Diák és Cserkész Alapítvány címre változtatják az alapívány nevét.
- 1995 Csapatzászló szentelése.
- 1998 dr. Nemes Zoltán, csapatunk újraalapítója az égi táborba költözik.
- 1999 Csapatévkönyv kiadása - Zöldkönyv
- 2008 Csapatévkönyv kiadása
- 2009 Nevelési alapelvek, értékrend megfogalmazása egy kiadvány keretében. Daloskönyv kiadása. Újraalapítás 20. évfordulója, Bernát-bál szervezése
- 2011 Megalakul az Árvalányhaj Közhasznú Egyesület.
- 2013 Raktárral és tiszti irodával bővül a cserkészcsapat.
- 2015 Önálló cserkészcsapattá válik az 1005. sz. Don Bosco Cserkészcsapat, Budaörsön (cspk: Dunay Luca, Marton Tamás)
- 2018 A csapat tulajdonába kerül a cserkészotthon.
- 2019 WOSM vezetőségi tagjai fórumot tartanak csapatotthonunkban az MCSSZ szervezésében
- 2020 Új csapatlógó megtervezése és megalkotása
- 2021 Befejeződik a cserkészotthon felújítása, a táborozási felszerelés cseréje, valamint egy terepjáró beszerzése is megtörténik. A felújítással nagy mértékben megnövekedik a csapatotthon kihasználtsága, rendszeresen továbbképzéseknek, fórumoknak és ottalvásoknak ad helyet. Elindul a csapat 10 éves távlatra szóló stratégiai tervezése. Csapatotthonunk ad helyszínt az I. Cserkészkerület csapatparancsnokainak szervezett vacsorának.
- 2022 Nagymaros külterületén egy család felajánlásából, csapattelekkel bővülünk. Tölgyesi Alberik atya az égi táborba költözik. Ciszterci felvarrók újratervezése és gyártása. A COVID világjárvány miatt ebben az évben történik meg a csapatotthon átadása és megáldása.
- 2023 1049. sz. Márton Áron Cserkészcsapat megalapítása a kelenföldi Szent Gellért Plébánián 8 éves előkészítőmunkát követően (cspk: Gerő Emese). A csapatalapítás 90. évfordulójára bált szerveznek. A cserkészcsapat szervezésében a Szent Imre templom kertjében 11 fát és 260 cserjét ültetnek el.
- 2024 A nyár folyamán Dencsházán együtt táborozott a 25. sz. Szent Imre, a 1049. sz. Márton Áron, a 439. sz. Boldogasszony és a 433. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat, a táborban csaknem 600 cserkész vett részt. Decemberben a Magyar Cserkészszövetség által szervezett GSAT (Global Support Assessment Tool) szervezettámogató folyamat valósul meg a csapatban.
Felépítés 2024/2025. cserkészévben
- Szent Donát raj: Karakál, Kobra őrsök
- Placid atya raj: Tukán, Rája, Vombat, Orka őrsök
- Szent Antal raj: Hermelin, Medúza, Medve, Tigris őrsök
- Szent Anna raj: Fekete párduc, Főnix, Lunda, Tasmánördög őrsök
- Kaszap István raj: Rák, Elefánt, Denevér, Szirtisas őrsök
- Fülöp atya raj: Kékbálna, Piranha, Pisztráng, Koala, Tatu őrsök
- Szent Miklós raj: Kenguru, Krokodil, Musztáng, Zebra őrsök
- Szent Angéla raj: Mormota, Oroszlán, Polip, Tücsök, Skorpió őrsök
- Szent Balázs raj: Anakonda, Csirke, Mongúz, Vadkan őrsök
- BiPi raj: Béka, Molnárka, Harcsa őrsök
- Felnőtt raj
Csapatparancsnokok
- 1932-1940 Sándor Dénes lelkipásztor (Hajdúnánás,1904.08.17. - Budapest, 1958.01.09.) (nyh: Óbudai - temető, IX. tábla, 1. sor, 7. sír.)
- 1940-1948 dr. Kalmár Ödön ciszterci szerzetes, fenntartótestületi elnök (cspk) (Dombóvár, 1914.02.21. - Budapest, 1986.02.27.) (nyh: Zirc)
- 1943-1946 Vitéz Kölley György csapatvezető (cspkh) (Budapest, 1919.09.29. - Leányfalu, 2005.03.14.) (nyh: Leányfalu)
- 1946-1948 Nemes Zoltán csapatvezető (cspkh) (Gyula,1930.05.26. - Budapest, 1998.10.18.) (nyh: Budapest, Farkasrét)
- 1989-1996 Dr. Nemes Zoltán
- 1996-1997 Pitter Károly
- 1997-1999 Doroszlai Richárd
- 1999-2011 Gerő Péter
- 2011-2014 Gál Tibor
- 2014-2019 Balázs Bulcsú
- 2019-2022 Tóth Annamária
- 2022- Sárvári Kamilla
Táborok
| Helyszín | Táborparancsnok | Keretmese | Megjegyzés | |
| 1990 | Pusztamarót | dr. Nemes Zoltán | ||
| 1991 | Pusztamarót | dr. Nemes Zoltán | ||
| 1992 | Kóspallag | Moldoványi Cili | Szent Erzsébet raj | |
| 1992 | Felsőtárkány | dr. Nemes Zoltán | Knézich és Teleki Blanka raj | |
| 1992 | Veránka-sziget | Pour Ernő | Wesselényi raj | |
| 1992 | Erdőkürt | dr. Lengyel Zoltán | Boldog Özséb raj | |
| 1993 | Jásd | Fábry Pál | Knézich raj | |
| 1993 | Jásd | Teleki Blanka raj | ||
| 1993 | Jásd | Moldoványi Cili | Szent Erzsébet raj | |
| 1993 | Lórév | Pour Ernő | Wesselényi raj | |
| 1993 | Vajta | dr. Lengyel Zoltán | Boldog Özséb raj | |
| 1994 | Királyháza | Tegzes László/Gerő Péter | Teleki Blanka raj és fiúk | |
| 1994 | Julianna-major | Moldoványi Cili | Szent Erzsébet raj | |
| 1995 | Tar | Péteri István | Boldog Özséb raj | |
| 1995 | Esztergom | Gerő Péter | Knézich Raj | |
| 1995 | Felsőberecki | Pitter Károly | Wesselényi raj | |
| 1995 | Kaposvár | Hamada Gabriella | Lányok | |
| 1996 | Királyháza | Gerő Péter | Ősmagyar | |
| 1997 | Bakonybél | Gerő Péter | Indián | |
| 1998 | Makkoshotyka | Gerő Péter | 1848 | |
| 1999 | Bakonyszentlászló | Gerő Péter | Római | |
| 2000 | Parádfürdő | Gerő Péter | Szent István | |
| 2001 | Buják | Endrődi Szabolcs | Interregnum | |
| 2001 | Zeteváralja | Gerő Péter | Erdély | |
| 2002 | Bükkszentkereszt | Endrődi Szabbolcs | Robin Hood | |
| 2003 | Tardos | Gerő Péter | Rákóczi | |
| 2004 | Királyháza | Süveges Antal | Görögök Hero poli | |
| 2005 | Baja | Hamvas Ákos | Kolumbusz és a tainó indiánok | vizitábor |
| 2005 | Somogyfajsz | Gerő Péter | Szabadságharc | KNT - Ecseri Miklós |
| 2006 | Nézsa | Sáfár László | Hunok | |
| 2007 | Pusztavám | Gáll Benedek | Japán | |
| 2008 | Bakonybél | Hamvas Ákos | Indiános | |
| 2009 | Oszlopó-forrás | Gerő Péter | Erdély népei | |
| 2010 | Homokbödöge | Gerő Péter | Poroszország | KNT - Surján László |
| 2011 | Vöröstó | Gál Tibor | Mátyás Király | |
| 2012 | Parádsasvár | Gál Tibor | Robin Hood | |
| 2012 | Szigetköz | Gál Tibor | vizitábor | |
| 2013 | Julianna-major | Balázs Bulcsú | Asterix és Obelix | Kcs tábor |
| 2013 | Ócsa | Gál Tibor | NNT - Solymosi Balázs | |
| 2013 | Inárcs | Techet Gábor | Brownsea tábor | |
| 2013 | Szigetköz | Gál Tibor | vizitábor | |
| 2014 | Buják | Sziráki Márton | Egyiptom | |
| 2015 | Tardos | Balázs Bulcsú | Kalóz | |
| 2016 | Csokonyavisonta | Balázs Bulcsú | Star Wars | KNT - Metz Márk |
| 2017 | Bakonybél | Balázs Bulcsú | Szent László emlékév | |
| 2018 | Szuha | Téglásy Dániel | India | |
| 2019 | Vigántpetend | Tóth Annamária | Vadnyugat | |
| 2020 | Süttő | Tóth Annamária | Lovagkor | |
| 2021 | Hárskút | Sárvári Kamilla | Tenkes kapitánya | |
| 2022 | Makkoshotyka | Sárvári Kamilla | Skandináv/Vikinges | |
| 2023 | Süttő | Sárvári Kamilla | Macskafogó | |
| 2024 | Dencsháza | Csabay Bálint | Ókor - görögök | Körzeti tábor |
Csapatparancsnokok életrajzai
Sándor Dénes kápolnaigazgató (1904. augusztus 17.–1958. január 9.) – Hajdúnánáson született 1904. augusztus 17-én. Atyja József állami tisztviselő, anyja Komnien Jolán háztartásbeli. Teológiai tanulmányainak első három évfolyamát Budapesten, a Tudományegyetem Hittudományi Karán kezdte, a negyediket az esztergomi szeminárium növendékeként végezte. Serédi Jusztinián bíboros szentelte pappá 1928. június 24-én Esztergomban. Augusztusban káplán Bajnán, 1929 augusztusában Budapest-Külső-Ferencvárosban, ugyanezen évben Nagymaroson, 1931 augusztusában hitoktató ugyanitt. 1932 júliusában hitoktató Budapesten, egyúttal kisegítő a Budapest-Szent Gellért-templomban. A Tanárképző Gyakorló Gimnázium Mária Kongregációjának és a 254. sz. Minta cserkészcsapatnak is tagja. Ebben az időben Kölley Györggyel a 433. sz. Szent Bernát cserkészcsapat csapatából létrehozták a kiscserkész mozgalmat. 1944-ben részt vett az embermentésben. A nyilasok elfogták, mert állítólag aláaknázta a Ferenc József-hidat, de sikerült megszöknie. 1945-ben a munkásifjak lelkipásztora, 1945–1946-ban lelkész a Honvédelmi Minisztériumban, 1947-ben káplán Budapest-Angyalföldön. 1947-ben hitoktató a XIV. kerületi Hungária körúti iskolában. 1948-ban kápolnaigazgató Budapesten a Gát utcai templomban. A katonaságnál főhadnagyi rangot kapott. Négy verseskötete jelent meg. Összegyűjtötte a katolikus egyház ellenálló tevékenységének dokumentumait „Szervezett segítség az üldözöttekért” címen, amely kézirat Hetényi szerint Meszlényi Antalhoz került, jelenleg Lévai Jenő hagyatékában van. Cikkei az Új Emberben jelentek meg (1945). A szentimrevárosi A Mi Falkánk (1933–1937) c. lap felelős kiadója, a Táborkereszt katolikus cserkészlap (1935–1940) felelős szerkesztője és kiadója. Végrendeletében a legolcsóbb temetést kérte, mert életében az egyszerűséget kereste és szerette. Budapesten a Szent István Kórházban hunyt el 1958. január 9-én, életének 54., papságának 30. évében. Művei: 1. A katolikus cserkész imái. Budapest 1927. 2. Muzsikál a tábor. Versek. Budapest 1931. – 3. Versek. Budapest 1934. – 4. A farkaskölyök mozgalom a katolikus kisfiúnevelés szolgálatában. 1934. – 5. A romok titka. Cserkésszíndarab (Cserkész- és ifj. színpad 2., Budapest 1936) – 6. Jamboree-álom avagy ham-ham-tyutyu GödölIón. Vígjáték. (Cserkész- és ifj. színpad 6.) Budapest 1938? – 7. Vérző prédikáció. Versek. Budapest 1940. 8. Egész a mélyből. Versek. Budapest 1942. – 9. A moszkvai futár. Regény (Új Élet Regénytár 260.) Budapest 1942. 10. Drága ifjúságunk. Színmű. – 11. Mikor a szikra lángra lobban. Színmű. – 12. Muki, a költő. Színmű.
dr. Kalmár Ödön Jenő ciszterci szerzetes, tanár, plébános (1914. februrár 21.-Bp., 1986. február 23.) 1914. február 21-én született Dombóváron, Kalmár János és Enczel Margit öt gyermeke közül másodikként. 1932. augusztus 29-én lépett be a ciszterci rendbe, Zircen. 1935-39 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult magyar-francia szakon, tanulmányai során egy évet Párizsban töltött. 1939. ünnepélyes örökfogadalmat tett, majd ebben az évben pappá szentelték. 1939-40 között Budapesten gyakorló tanár és káplán Budapest-Szentimrevárosban. Csapatparancsnok a 433. sz. Szent Bernát Cserkészcsapatban 1940-1948 között. 1945-től ugyanott plébános. Plébánosként házapostoli mozgalmat szervezett Szentimrevárosban. A rend szétszórása után 1951-től Szentendre-Izbégen sekrestyés. 1963-tól Budapesten a bazilikában kisegítő lelkész, 1969-től a Jézus Szíve-templom igazgatója. Művei: Bártfay László. Bp., 1942. (Ciszterci doktori értekezések), - Bp. 1942. IX-1944. (1. sz.): a Kópék cserkészlap szerkesztője.
Vitéz Kölley (Köhler) György (1919. szeptember 29. – 2005. március 14.) magyar katolikus pap és cserkészvezető - Budapestesn született 1919. szeptember 29-én. Apja vitéz Köhler Andor szappangyári vezérigazgató 1945 után vállalati főkönyvelő. A középiskoláit az esztergomi ferences gimnáziumban és a Szt. István ferences kereskedelmi iskolában végezte. Teológiai tanulmányait Szegeden folytatta, ahol tábori lelkészi képesítést szerzett. 1929. február 6-án tett cserkészfogadalmat. 1940-ben lépett be a székesfehérvári szemináriumba. 1941. augusztus 20-án Szent István napján avatja vitézzé Horthy Miklós – Magyarország kormányzója. Első igazi cserkészfeladatát 1944 októberében kapta, amikor papnövendék korában üldözött gyerekeket kellett bújtatnia. 1945 májusától - 1946 júliusáig, a szervezet föloszlatásáig a kiscserkészek országos vezetője volt. A második világháború után az elsők között volt, akik elkezdték talpra állítani a cserkészetet. Ez a hatalom új, kommunista birtokosainak nem tetszett, mert azok a keresztény cserkészet helyett a kommunista úttörőszövetséget akarták létrehozni. Még teológus volt, amikor 1946. június 6-án sok társával együtt letartóztatták, és az Andrássy út 60-ba hurcolták azzal a váddal, hogy tudott egy szovjet tiszt elleni merényletről (kamaraerdei ügy), de nem jelentette. Ezután több helyen is raboskodott. A Vilma királynő úton lévő börtönben rabtársa volt gróf Almássy László, - az "angol beteg”. Szeptember 9-én a Conti utcai szovjet hadbíróság nyolc év börtönre ítélte. Volt Sopronkőhidán, ahol a 19. zárkában Gábor Áron újságíró volt a rabtársa. Raboskodott Lvovban (Lemberg) is, de a legtöbb időt (5 év) Karéliában töltötte. Sztálin halála után, 1954 februárjában tért haza, majd Szegeden befejezte teológiai tanulmányait. Shvoy Lajos püspök intézkedésére Székesfehérvárra került, ahol 1956. június 21-én pappá szentelték. Ezután Dunabogdányban kapott hitoktatói állást, ahol a fiataloknak titokban táborokat szervezett, és más cserkészfeladatot is vállalt. Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt Pestre sietett a cserkészet újraalakításának reményében. 1961. február 6-án újra letartóztatták, majd ezt követően a Fővárosi Bíróság Havass Géza és társai perében mint XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvételért három év börtönre (mellékbüntetésként 2000 Ft vagyonelkobzásra, 4 év a törvényben meghatározott egyes jogainak gyakorlásától való eltiltásra) ítélte. A vád szerint 1954-ben illegális szervezkedést hajtott végre, amelyben az elitnevelésre helyezték a hangsúlyt, körülbelül 350 fiatalt nevelt „fasiszta cserkész szellemben a népi demokrácia ellen”. A Markó utcában, Tökölön, Márianosztrán és Sátoraljaújhelyen raboskodott. 1963 áprilisában amnesztiával szabadult, és ismét Dunabogdányba került, ahol egy ideig házi őrizetben tartották. 1969 nyarán külföldre emigrált. Svájcban, majd az NSZK-ban élt. 1970-ben a Külföldi Magyar Cserkészszövetség kérésére átvette az európai magyar cserkészkerület vezetését, melynek parancsnoka volt majd két évtizedig. A külföldön élő magyar fiataloknak téli táborokat, regös táborokat és mozgótáborokat szervezett. 1989-93 között a szövetség tiszteletbeli elnöke. Az 1989-es rendszerváltás után örömmel tért haza. A rehabilitációs kérelmét a Szovjet Déli Hadseregcsoport Katonai Törvényszéke 1991. január 21-én elutasította. Münchenből végleg visszaköltözött Magyarországra, Leányfalura, a régi családi birtokuk helyén épült Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házba. Ez közel volt Dunabogdányhoz, ahonnan sok régi és új cserkész jöhetett őt látogatni. Gyurka 'bá egészsége ekkora már megromlott. 1992 júliusában az erdélyi körút volt az utolsó nagy rendezvénye, ahová elvitte a többnyire már nyugaton született, de magyar népdalt éneklő cserkészeket. 2005. március 14-én hajnalban – hosszú, türelemmel viselt testi gyengeség után – meghalt. Halálhíre egyházi és cserkészkörökben gyorsan terjedt. Temetésére március 31-én került sor Leányfalu temetőjében, szülei sírjába. Művei: Értetek és miattatok. Egy magyar cserkészvezető visszaemlékezései. München, 1986. (új kiad. Eötvös Kiadó, Budapest, 1989)
dr. Nemes Zoltán (1930.05.26. - 1998.10.18.) a 433. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat újraalapítója 1928-ban született Gyulán, édesapja MÁV mérnök-műszaki főtanácsos volt. 1946-ban érettségizett a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban. 1946-ban Kalmár Ödön parancsnoksága alatt vette át a csapatvezetést Kölley Györgytől. Tanulmányait az Agráregyetemen kezdte meg, azonban politikai és származási okokból kizárták az egyetemről. 1951-1965 között az ELTE Természettudományi Kar Tanszékén dolgozik, 1963-ban mezőgazdasági mérnök diplomát szerez. 1965-től nyugdíjazásáig az MTA keretében az Országos Kutatófilm Központ vezetője. 1979-ben egyetemi doktori vizsgát tett.1974-1991 között a párizsi központú Nemzetközi Tudományos Filmszövetség AICS-ISFA Kutatófilm Szekciójának elnöke. 1989-ben kezdi meg a 433. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat újjászervezését, 1996-ig a csapat parancsnoka. 1989-1991 között az MCSSZ elnökségének tagja, mint szakvezetőtiszt, 1991-ben cserkésztiszti képesítésben részesül, ugyanebben az évben alapító kurátorként megalapítják a Ciszterci Cserkészek Baráti Köre Alapítványt, valamint közbenjárására a cserkészcsapat megkapja a jelenlegi cserkészotthonát. 1998-ban hunyt el, nyughelye a Farkasréti Temetőben található. Művei: Az én könyvem / összeállították Zoli bá' és vezetői. Budapest, 1947 ; A Ciszterci Rend budai Szent Imre Gimnáziumának története : az alapítástól - a szétszóratásig, és még azon túl is... : 1912 -1948 -1958. Budapest, 1994.